Mentés

Bizalmi vagyonkezelés: a vagyonstrukturálás új eszköze?

A hazai bizalmi vagyonkezelés intézményének sikere azonban nagyban múlik azon, hogy a kapcsolódó speciális jogszabályok megszületnek-e, és ha igen, milyen keretrendszert biztosítanak a bizalmi vagyonkezelés magyarországi szereplőinek. A részletszabályozás tehát még hiányzik, de ettől függetlenül érdemes áttekinteni, a bizalmi vagyonkezelés gyakorlati alkalmazásának főbb irányvonalait.

A bejegyzés a Figyelő október 3-9-i számában megjelent publicisztika bővített változata.

A vagyonnal rendelkező (vagyonrendelő) tulajdonjogot, követelést, illetőleg egyéb forgalomképes javakat ruházhat át a vagyonkezelő részére. A vagyonrendelést és annak pontos feltételrendszerét a felek kizárólag írásos szerződés formájában rögzíthetik. A vagyonrendelő határozza meg a kedvezményezettet, illetve a kedvezményezetti jogosultság keletkezésének és megszűnésének feltételeit. A vagyonkezelőre tehát a tulajdonjogot ténylegesen átruházzák, ennek megfelelően tényleges tulajdonosként lép fel. Az átruházás egyébként egy konkrét céllal valósul meg: a vagyont a vagyonkezelő a kedvezményezett részére kezeli, hasznosítja. A kedvezményezett ugyanakkor természetesen maga a vagyon átruházója is lehet.

A kedvezményezett személyének kijelölése a vagyonkezelő hatásköre is lehet, de csak amennyiben erre feljogosítják. A vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adásának számos oka és indoka lehet. Érdemes egy-két példát áttekinteni annak érdekében, hogy a bizalmi vagyonkezelés alkalmazásának széles tárházát könnyebb legyen megérteni.

A családi vállalatok esetében külföldön számos esetben megfigyelhető a bizalmi vagyonkezelés alkalmazása. Például amikor az alapító a vállalat üzletrészeit/részvényeit adja bizalmi vagyonkezelésbe, mivel az utódok - bármilyen okból kifolyólag - nem kívánnak a jövőben részt venni a vállalat vezetésében, miközben a vállalat menedzsmentje minden tekintetben alkalmas a cég további sikeres működtetésére. Ebből az következik, hogy a vállalat által megtermelt hasznokból az utódok, mint kedvezményezettek, a vagyonrendelési szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően részesedhetnek. A vállalat jövőbeni működése így biztosított, miközben az utódok – a saját életcéljaik elérése mellett – anyagi forráshoz jutnak.

A fenti példán túl a vagyon védelme akkor is középpontba kerülhet, amikor a vagyont egészségügyi okokból kezelni már nem képes, vagy a vagyon kezeléséhez nem értő személyről van szó. Ezen túl számos esetben jótékony célok vezérlik a bizalmi vagyonkezelés konstrukciójának a megteremtését, illetve a gyermekek, unokák tanulmányi előmeneteléhez is kitűnően alkalmazható a konstrukció. A teljesség igénye nélkül érdemes még megemlíteni a külföldi példák alapján az adótervezési lehetőségeket, a befektetési célú hasznosítást, a munkavállalói ösztönző programokat, az egyes örökösödési struktúrákat vagy éppen a vagyon anonim hasznosítását. Ezek mellett természetesen számos más lehetőséget is kínál a bizalmi vagyonkezelés.

Bizalmi vagyonkezelő személye, felelőssége

Az angolszász jogrendszerrel rendelkező országokban a bizalmi vagyonkezelés intézménye több száz éves múltra tekint vissza, ennek megfelelően a bizalmi vagyonkezelői szakma is hasonló múlttal rendelkezik. A vagyonkezelés feltételrendszere, illetve a jogszabályi keretek szilárd alapokon nyugszanak. Ennek megfelelően az intézménnyel kapcsolatos bizalom kérdése nyilvánvalóan más kontextusban merül fel, mint Magyarországon, ahol a bizalmi vagyonkezelés alapkövei még csak most kerülnek elhelyezésre.

A vagyonkezelő a vagyonkezelés időtartama alatt a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembevételével köteles eljárni, emellett a kereskedelmi ésszerűség követelményeit figyelembe véve kell a kezelt vagyont az előre látható kockázatokkal szemben megóvnia. Ebből a szempontból nem elhanyagolható, hogy a vagyonkezelő milyen belső szabályrendszer mentén látja el tevékenységét, illetőleg a tevékenység ellátásához milyen minőségű szakmai támogatást vesz majd igénybe.

Az már most látszik, hogy a bizalmi vagyonkezelés sikerének egyik alapvető kérdés az lesz, hogy a bizalmi vagyonkezelő milyen keretfeltételek mellett lesz jogosult vagyonkezelési szolgáltatásokat nyújtani, hiszen a vele szemben fennálló bizalomnak megkérdőjelezhetetlennek kell lennie. A Ptk. már most is tartalmaz számos puhább és keményebb garanciális elemet, mint például a tájékoztatási és számadási kötelezettséget, a vagyonkezelő ellenőrzését, a szigorú vagyonelkülönítést a kezelt vagyonok tekintetében, valamint bizonyos esetekben a vagyonkezelő saját vagyonával történő felelősségvállalását. Elengedhetetlen azonban, hogy jól behatárolható és a vagyonrendelő számára biztonságot jelentő további garanciális elemek is kialakításra kerüljenek, mint például a tevékenységhez kapcsolódó tőkekövetelmény, vagy a pénzügyi garanciavállalás, a megfelelő képesítés igazolása, illetve a szakmai regisztrációs és felügyeleti rendszer bevezetése. A külföldi vagyonkezelési struktúrákkal csak abban az esetben tudjuk felvenni a versenyt, ha a feltételek tekintetében legalább a más országokban már bevált követelmények nálunk is jogszabályi szinten rögzülnek, illetve ha bizonyos esetekben a külhoninál még kedvezőbb feltételeket tud biztosítani a magyar szabályozás.

Vagyonkezelő titoktartási kötelezettsége

A bizalmi vagyonkezelés iránti bizalmat erősíti, hogy a vagyonkezelőt titoktartási kötelezettség terheli, amely kötelezettség alól a vagyonrendelő és jogutódja felmentést adhat. A titoktartási kötelezettség törvényi szinten is szabályozott. A titoktartás széles körű, és vonatkozik minden olyan adatra, tényre, tájékoztatásra, amelyről a vagyonkezelő a megbízatása során, vagy azzal kapcsolatosan szerzett tudomást.

A kezelt vagyon védettsége

A rábízott vagyont a vagyonkezelőnek a saját javaitól, illetve az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönítetten kell kezelnie, ezen felül pedig az elkülönített vagyonokról külön nyilvántartást köteles vezetni. Az elkülönítés módja még nem tisztázott, többek között azért sem, mert az egyes kezelt vagyontömegek számviteli értelemben önálló alanyisággal nem bírnak. Ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy a későbbiekben az elkülönítés, a transzparencia és az ellenőrizhetőség miatt is kiemelt jelentőséggel fog bírni, nem beszélve a bizalmi aspektusról.

A kezelt vagyon többek között a hitelezőktől is védettséget élvezhet. A kedvezményezett hitelezői ugyanis csak attól kezdve támaszthatnak igényt a kedvezményezett vagyontárgyaira, ahogy a vagyontárgyak vagy azok hasznainak a kedvezményezett részére történő kiadása esedékessé válik. A vagyontárgyak és azok hasznai a hitelezői igények szempontjából ugyanakkor el is válhatnak egymástól.

Adójogi háttér még várat magára

A bizalmi vagyonkezelés intézménye számos adójogi kérdést vet fel, amelyek több adónemet érinthetnek. Az adójogi háttér kidolgozása egyenlőre várat magára, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a bizalmi vagyonkezelés egyes funkcióinak kedvezményes vagy adósemleges kezelése kiemelt jelentőséggel fog bírni, hiszen a kedvező adójogszabályok hiányában a bizalmi vagyonkezelés intézménye könnyen egy üres halmazzá válhat, amiért igazán kár lenne.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább