Egyrészt szó lesz arról, hogy képviselheti-e az adózót egyidejűleg több képviselő, másrészt érintem az adóképviselet megszűnésének egyik lehetséges esetét, az adóképviseleti meghatalmazás visszavonását.

Többes képviselet az adóhatósági eljárásban

Amint arról a korábbi bejegyzéseimben már szó volt, az eljárási képviselet célja, hogy a képviselő az adózó helyett vagy az adózó mellett eljárva, őt segítve eljárási cselekményeket végezzen annak érdekében, hogy az adózó jogai maradéktalanul érvényesüljenek. Ezen cél csak akkor valósulhat meg, ha az adóképviselő megfelelő tudással és tapasztalattal felvértezve jár el.

Egyáltalán nem ritka, hogy a folyamatban lévő adóügyi eljárás komplexitása folytán ez a megfelelő szakértelem csak több szakember egyidejű bevonásával biztosítható. Ilyen eset például, amikor az adózót az adóhatóság előtt képviselő könyvelő mellett adószakértő vagy adótanácsadó közreműködése is szükségessé válik egy folyamatban lévő adóhatósági ellenőrzés kapcsán, kifejezetten adójogi kérdések tisztázása érdekében.

Nem vitatható, hogy az adóvizsgálat alá vont adózó ügyeit legalaposabban a könyvelője ismeri, de el kell ismerni azt is, hogy egy „külső szemlélő” egész más aspektusból, szélesebb körből merített tapasztalatokkal vizsgálhatja az adókérdést, és nyújthat támogatást az adózónak.

Amennyiben egy adózó érdekében több képviselő jelenik meg az eljárásban, a legfontosabb az, hogy az adóképviselők a munkájukat összehangoltan végezzék. Ez elsősorban az adózó érdeke, hiszen amennyiben a képviselők egymás eljárási cselekményeiről nem tudva egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tesznek, akkor ezzel az adóhatóság szemében az adózó magas szintű képviselete helyett éppenséggel a bizonytalanságot erősítik. Az összehangolás – úgy vélem – az adózó feladata, hiszen az ügy uraként ő áll közvetlen kapcsolatban a képviseletében eljáró személyekkel.

Külön fel szeretném hívni a figyelmet egy jellemző adóhatósági tendenciára, amely egyébként akkor is tapasztalható, ha csak egy képviselő jár el az adóügyben. Amennyiben az adóhatóság azt érzékeli, hogy a képviselőként eljáró személytől értékelhető információt nem tud szerezni, vagy a nyilatkozatok követhetetlenek, egymásnak ellentmondóak, akkor közvetlenül az adózóhoz fordul a kérdéseivel. Ez esetben pedig nem valósul meg az adóképviselet célja, hiszen így a képviselőnek adott megbízás ellenére mégiscsak az adózó fog a vizsgálat kereszttüzében állni.

A képviseleti meghatalmazás visszavonása

Nem vitás, hogy az adózó és képviselője közötti viszony bizalmi jellegű. Ez a bizalom sok-sok tényező együtthatásaként alakul ki. Ebből a szempontból kiemelten fontos a képviselő szakértelme, lojalitása, megbízhatósága, a kiszolgálás minősége. Elképzelhető olyan eset, hogy a képviselőbe fektetett bizalom meginog.

Ilyenkor az egyetlen helyes lépés az adóképviselőnek adott meghatalmazás visszavonása, amire az adózónak természetesen megvan a jogi lehetősége. Nagyon fontos azonban, hogy a képviselet visszavonásáról az adóhatóság is tudomást szerezzen, hiszen ellenkező esetben az adóhatóság továbbra is jogszerűen kézbesítheti az iratokat az egyébként már leváltott képviselőnek.

Ennek elkerülése érdekében akár az eseti, akár az állandó meghatalmazás visszavonását haladéktalanul be kell jelenteni az adóhatóságnak. Fontos, hogy a bejelentés napján a korábbi meghatalmazottat még jogosult az adóhatósági iratok átvételére.

Megjegyzem, a képviselő is dönthet úgy, hogy nem kívánja ügyfelét tovább képviselni. Ez esetben az adóhatósági bejelentés megtétele természetesen az ő feladata.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább