Mentés

Maradhat a francia telekomadó

Az ítéletnek különös jelentőséget ad, hogy a magyarországi telefonadó, illetve a távközlési különadó esetében ugyanaz az érvelés alapozta meg az Európai Bizottság kifogását, amely most elbukott Luxemburgban.

Az Európai Bizottság a francia, máltai és a magyar adó(k) esetében is azzal érvelt, hogy az engedélyezési irányelv értelmében a távközlési szolgáltatókra csak olyan szektorális jellegű terhek vethetők ki, amelyek az állam szabályozási és adminisztratív költségeit fedezik. Erről az említett esetekben nyilván nem lehetett szó, és ebből az érintett országok nem is csináltak titkot. Franciaországban például a kormány közölte, hogy a távközlési különadóból remélt 400 milliós éves bevétellel azt a kiesést kívánják pótolni, amely a közszolgálati médiára kimondott reklámtilalom miatt keletkezik.

A különadókból keletkező bevétel felhasználása tehát egyértelműen nem felel meg az uniós szabályozásban előírtaknak. A másik kulcskérdés azonban az, hogy milyen állami bevételek tartoznak egyáltalán az engedélyezési irányelvben szereplő kategóriába. A Bizottság álláspontját pedig éppen e második kérdés alapján nyilvánította hibásnak az Európai Bíróság.

Az alapvető problémát az okozza, hogy sok esetben, például a mostaniban is, nem húzható meg könnyen a határ az igazgatási díj és az adó között. Az Európai Bíróság értelmezése szerint a szóban forgó francia és máltai különadó nem kapcsolódik a sem a hírközlési piacra való belépési felhatalmazásokhoz, sem a számhasználati jogok megadásához. A szóban forgó adót ugyanis kifejezetten az általános felhatalmazással már rendelkező társaságok szolgáltatási tevékenysége után vetik ki. Így pedig a különadó nem minősül az irányelv értelmében vett igazgatási díjnak, és emiatt nem tartozik a direktíva hatálya alá. Ebből pedig az is következik, hogy a keletkező állami bevétel elköltésénél sem kell tekintettel lenni az engedélyezési irányelvre.

Ami a hazai helyzetet illeti, a 2010-ben a távközlési szektorra kivetett különadó ügyét tavaly októberben vitte az Európai Bíróság elé Brüsszel, a 2012-ben bevezetett telefonadó kapcsán pedig idén év elején indított kötelezettségszegési eljárást a Bizottság. Bár a két ügy eltérő szakaszban van, a várható kimenetel szempontjából nem sokban különbözik egyik a másiktól. Mindkét eljárásban a francia és máltai esetekhez hasonló érvekkel élt az Európai Bizottság, így a csütörtöki döntés alapján valószínűleg Magyarországnak sem kell tartania a bírósági elmarasztalástól, illetve attól, hogy a telekomadót visszafizettetnék az állammal.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább