Mentés

Fejlesztési adókedvezmény: a bérkompenzáció elmaradása nem akadály!

A bérkompenzáció elmaradásának következtében, vagyis amennyiben a jogszabályok szerinti béremelést nem teljesítették, több kedvezménytől is elestek a vállalkozások. A bérkompenzáció persze nem kötelező érvényű, de érdemes mérlegelni, hogy a béremelés elmaradása milyen hátrányokat okozhat a vállalkozásoknak.

Ez különösen fontos akkor, ha egy vállalkozás beruházást kíván megvalósítani és ahhoz fejlesztési adókedvezményt kíván igénybe venni. A jelenlegi gazdasági helyzetben a beruházások kiemelt fontosságúak, ezért nem mindegy, hogy a későbbiekben a beruházás megtérülése az adókedvezmények igénybevételén keresztül  hogyan alakul. Röviden áttekintettük, amit tudni érdemes.

A béremelés az idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban sem részesülhet az a munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Itt rögtön felmerül a kérdés, hogy ez azt jelenti, hogy ekkor már fejlesztési adókedvezménytől is elesik a vállalkozás?

Az elvárt béremelésre vonatkozó szabályokkal korábbi blogbejegyzéseinkben részletesen foglalkoztunk  (mind a szabályozás előkészítésével, mind annak részleteivel, az azzal együtt járó nehézségekkel,  valamint a rendelkezések pontosításával). Mindemellett érdemes feleleveníteni a legfontosabb tudnivalókat, hogy az összefüggések világosak legyenek.

A szankciók alóli mentesülés közös szabályai

Az elvárt béremelés mértékét úgy határozták meg, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, az adókedvezmény összegét pedig úgy alakították ki, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.

A közbeszerzési eljárásokhoz és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásokhoz kapcsolódó szankciók alóli mentesülés és az adókedvezmény igénybevételének feltételei az alábbi eltéréseken kívül azonosak.

  • A szankciók elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt béremelés, míg az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében megvalósul a kormányrendelet szerinti béremelés.
  • A szankciók alóli mentesülés érdekében az elvárt béremelés részben (25 százalékban) a béren kívüli juttatások növelésével is végrehajtható, azonban az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak esetében teljes mértékben a kormányrendelet szerinti béremelést valósítja meg a foglalkoztató.
  • A szankciók elkerüléséhez a meghatározott időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges végrehajtani az elvárt béremelést, míg az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába beletartoznak a meghatározott időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket munkaviszonyban 2012-ben.

Az elvárt béremelés a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők is, azonban a törvényaz egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra nem vonatkozik.

Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét és ehhez a 2011. évi viszonyítási alapot a havi 216 806 Ft alatt kereső munkavállalókra személyenként szükséges meghatározni.

Miért működik a fejlesztési adókedvezmény?

A szankciók értelmében – amennyiben a bérkompenzáció elmarad és a jogsértés jogerős határozatban megállapításra kerül -, a jogsértő két évig nem részesülhet az államháztartásról szóló törvény értelmében költségvetési támogatásban. A fő kérdés persze az, hogy az adókedvezmény igénybe vétele e rendelkezések alapján költségvetési támogatásnak minősül-e. A hivatkozott jogszabály alapján költségvetési támogatásnak minősül a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatás. Az általános rendelkezések további kapaszkodót nyújtanak, amelyek szerint költségvetési támogatás csak támogatási pályázat vagy egyedi elbírálás alapján nyújtható.

A fentiek értelmében a fejlesztési adókedvezmény nem tekinthető költségvetési támogatásnak, mivel az adóalanyok a fejlesztési adókedvezményt nem pályázat vagy egyedi elbírálás alapján, hanem a társasági adóról szóló törvényben, valamint a vonatkozó kormányrendeletben szabályozott feltételek teljesítése esetén adóvisszatartás formájában érvényesíthetik.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább