Facebook image
Mentés

Járulékfizetés kiküldetéskor – gyakorlati összefoglaló

Idén több ponton is módosultak a külföldiek Magyarországra, illetve a magyarok külföldre szóló kiküldetésével összefüggő szabályok. Tapasztalataink szerint a vállalkozások többségénél csak jelentős idő- és munkaráfordítással tudják összefoglalni a több törvényben, egymástól függetlenül hatályba lépő változásokból a számukra fontos előírásokat, a vonatkozó uniós rendeletekről már nem is beszélve. E nehézségek áthidalására az alábbiakban részletesen összefoglalom a kiküldetésre vonatkozó legfontosabb járulékfizetési keretszabályokat, hogy gyakorlati és naprakész útravalót adjak a „törvénybúvárkodáshoz”.

Társadalombiztosítási szempontból a kiküldetéssel érintett másik állam (tehát ahonnan érkezik a külföldi munkavállaló, illetve ahova kiküldik a magyart) beazonosítása a legelső feladat. A másik állam lehet

  • EGT állam (az EU 27 tagállama, illetve Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein)
  • kétoldalú szerződéses állam (ilyenek például Kanada, Dél-Korea, vagy Montenegró)
  • harmadik állam (az előző két csoportba nem tartozó államok).

Kiküldetés EGT tagállamba – négy alapelv és a gyakorlat

Fontos, hogy a tagállamok nem hoztak létre egységes társadalombiztosítási jogot vagy rendszert – ez az egyes országok belső szabályainak és ellátási színvonalának különbözősége, illetve a konszenzus eléréséhez szükséges idő hossza miatt gyakorlatilag lehetetlen lenne. Ugyanakkor a rendeletek olyan alapelveket rögzítenek, amelyek célja, hogy az egyszer már megszerzett jogosultság az EGT-n belül ne szűnjön meg vagy vesszen el.

Az első alapelv: egyenlő elbánás

Az elv lényege talán sokaknak ismerős: egy EGT-tagállam polgárát egy másik EGT államban ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint ennek a másik EGT államnak a polgárait.


Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, például az egészségügyi ellátások esetében? Azt, hogy orvosilag indokolt esetekben a Magyarországon igazoltan megfizetett társadalombiztosítás alapján minden EGT tagállamban jogosultak vagyunk az ottani egészségügyi ellátásra az ottani állampolgárokkal azonos feltételek szerint.

Az orvosilag indokolt eset tágabb fogalom, mint a sürgős szükség (amiről akkor beszélhetünk, ha az orvosi beavatkozás elmaradása emberéletbe kerülne, vagy maradandó egészségkárosodást okozna). Amennyiben kétséges, hogy a magyar biztosítás alapján jogosultak vagyunk-e a külföldi egészségügyi ellátásra, illetve hogy a beavatkozás orvosilag indokolt-e, érdemes kikérni az ellátást nyújtó orvos szakvéleményét – ilyenkor ez a szakvélemény a döntő.

Fontos, hogy a magyar kiküldöttek a külföldi állampolgárokkal azonos feltételekkel jogosultak a külföldi ellátásra – tehát csak a külföldi egészségbiztosítóval szerződött egészségügyi szolgáltatók (kórházak, klinikák, stb.) szolgáltatásait vehetik igénybe a magyar társadalombiztosításuk alapján. Szintén ide tartozik, hogy ha a külföldi társadalombiztosítási szabályok kötelező önrészt (az ellátás díjának egy részét a biztosítottnak kell fizetnie),vagy visszatérítéses rendszert (az ellátás teljes díját a biztosítottnak kell kifizetnie, majd az erről kapott számla alapján a biztosító utólag visszautalja a pénzt) írnak elő, akkor azok ránk is vonatkoznak.

Gyakorlati jelentősége miatt érdemes megemlíteni, hogy a külföldről történő hazaszállítás költségeit nem fedezi a társadalombiztosítás. Erre a költségre a legtöbb utas- vagy balesetbiztosítás fedezetet nyújt  – érdemes tehát az ilyen, hagyományos biztosítások megkötését is megfontolni egy-egy hosszabb külföldi út előtt.

A külföldi ellátás a Magyarországon igazoltan megfizetett társadalombiztosítás alapján vehető csak igénybe. Az EU-n belül egységesített Európai Egészségbiztosítási Kártya már Magyarországon is igényelhető – részletes tájékoztatás a NEAK honlapján található.

A második alapelv: az ellátások exportja

Az elv lényege, hogy megszüntetni, mérsékelni vagy csökkenteni sem lehet az EGT-tagállamok azon állampolgárainak korábbi ellátását, akik valamely tagállam nemzeti szabályai szerint társadalombiztosításra jogosultak és egy másik EGT államba költöznek (akár ideiglenesen is),- vagyis az ellátásokat a biztosított „után kell küldeni”.  Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nyugdíjakat a nyugdíjra jogosult elköltözése után is kézbesíteni kell, az elköltözés nem lehet ok a megszerzett nyugdíj megszüntetésére vagy csökkentésére.

A harmadik alapelv: a biztosítási idő összeszámítása

Ez az elv kimondja, hogy ha valamelyik EGT-tagállam nemzeti szabályai szerint a szociális ellátásra jogosultság feltétele egy megadott hosszúságú szolgálati idő, és ennél rövidebb az adott tagállamban „ledolgozott” idő, akkor ezt a szolgálati időt bármelyik másik tagállam saját szabályai szerinti szolgálati idővel össze kell számítani. Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban! Azoknak, akik több EGT-tagállamban is dolgoztak, nyugdíjba vonulásukkor az összes érintett tagállam nyugdíjbiztosítója egyezteti a szolgálati idejét, illetve a teljes szolgálati idő és az egyes államokban eltöltött rész-szolgálati idők alapján résznyugdíjakat állapítanak meg, a tényleges nyugdíj pedig ezeknek a résznyugdíjaknak az összege lesz. Fontos, hogy a nyugdíjkorhatárok eltérése miatt az összes résznyugdíj csak az utolsó (tehát a legmagasabb korhatárt meghatározó) állam nyugdíjára vonatkozó jogosultság megszerzésekor lesz meghatározható.

A negyedik alapelv: egy állam joghatósága

Ez az alapelv hivatott kiküszöbölni a többszörös biztosítás (és járulékfizetés),illetve a biztosítás nélküliség eseteit. A társadalombiztosítást mindenkinek kell fizetnie, de csak egy államban. Az ezzel kapcsolatos koordinációért Magyarországon az OEP felelős, és bár a járulékok beszedése a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz tartozik, szakmai állásfoglalásokkal érdemes az OEP-hez fordulni ( Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztály).

A főszabály szerint a munkavégzés helye szerinti állam jogosult a járulékok beszedésére – tehát egy önálló vállalkozó, munkavállaló annak az államnak a biztosítottja (és ott kell járulékot fizetnie),ahol a kereső tevékenységet folytatja, még akkor is, ha a lakóhelye nem ebben a tagállamban van. Ez alól kivétel a kiküldetés, mert ilyenkor továbbra is a kiküldő államban kell járulékot fizetni.

Fontos, hogy az EU-tagállamokra vonatkozó, 2010-től hatályos 883/2004 EGK rendelet és a 987/2009 EK végrehajtási rendelet eltérő szabályokat tartalmaz kiküldés esetére, mint a nem uniós EGT-tagállamokra (Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein) vonatkozó 1408/71 EGK és 574/72 EGK rendeletek.

Az uniós tagállamokba történő kiküldetésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivaló, hogy az OEP által kiadott A1-es igazolások ezt a fenntartott biztosítotti jogviszonyt igazolják – az igazolások 24 hónapig érvényesek. Az A1-es igazolások kiadásakor az OEP megvizsgálja, hogy valóban kiküldetésnek minősül-e a külföldi munkavégzés, hogy a kiküldött biztosított-e (fizettek-e utána járulékokat),illetve hogy a munkaadó a tevékenységének legalább felét továbbra is Magyarországon végzi-e. Szintén fontos, hogy a járulékok beszedésére jogosult államot a kiküldetés elején, azonnal meg kell határozni – ez alapvetően az OEP feladata és hatásköre, de van lehetőség a joghatóság kérelemre történő meghatározására is.

Kiküldetés kétoldalú szerződéses államba

Ezekben a kétoldalú egyezményeinkben is általánosan alkalmazott alapelv a fent már bemutatott egyenlő elbánás elve. Az egyezmények másik közös jellemzője, hogy főszabály szerint a munkavégzés helye szerinti állam jogosult a járulékok beszedésére, és hogy a kiküldetésre kivételszabályok vonatkoznak.

Kiküldetés esetén a főszabály ellenére továbbra is a kiküldő államban kell járulékot fizetni – a kivételszabály érvényességének idejét az egyezmények eltérően határozzák meg.

Kiküldetés harmadik államba és harmadik állambeli kiküldöttek Magyarországon

Nemzetközi egyezmények hiányában a magyar belső jog irányadó – természetesen azzal, hogy a másik tagállam is előírhat kötelezettségeket, a magyar szabályoktól függetlenül. A járuléktörvény előírásai alapján nincs járulékfizetési kötelezettség, ha Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató Magyarországon foglalkoztatja harmadik állam polgárát kirendelés, kiküldetés, munkaerő-kölcsönzés keretében. Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató alatt olyan vállalkozást kell érteni, amelyet a cégbíróság nem jegyzett be. A munkavégzés helye Magyarország kell, hogy legyen, illetve a foglalkoztatott személy olyan nem EGT-tag állampolgára kell, hogy legyen, amellyel nincsen kétoldalú szerződésünk.

A magyarországi járulékfizetés alóli mentesség további feltétele, hogy a munkavégzés a magyarországi szabályok szerint kiküldetésnek, kirendelésnek vagy munkaerő-kölcsönzésnek minősüljön. A szabályozás 2011-től megváltozott: a mentesség a jogviszony első két évében áll csak fenn – tehát az összes fenti feltételnek megfelelő foglalkoztatásra is csak legfeljebb két évig nem vonatkoznak a magyarországi járulékszabályok. A pontosító állásfoglalások, illetve magyarázatok kiadásáig ezt a két évet 2011. január 1-től érdemes számítani.

Végül, érdemes áttekinteni, hogy egy magyar állampolgár harmadik államban történő foglalkoztatásakor milyen magyarországi járulékfizetési szabályoknak kell megfelelni, illetve hogyan alakul a belföldi biztosított státusz. Eltérő szabályok vonatkoznak ugyanis a külföldi munkaadó alkalmazottjaként, illetve a magyarországi foglalkoztató kiküldött munkavállalójaként végzett munkára.

Ha a harmadik államba történő kiküldetésről van szó - és itt a törvényi meghatározásnak megfelelő kiküldetést kell érteni -, a magyar járulékfizetési kötelezettségek változatlanul fennmaradnak a kiküldetés ideje alatt is.

Ha azonban a magyar állampolgár a külföldi munkát a harmadik államban letelepedett vállalkozás alkalmazottjaként végzi és megszünteti az állandó magyarországi címét (kijelentkezik az ilyen címéről),akkor megszűnik a magyarországi biztosítással járó jogviszonya, tehát járulékokat sem kell itthon fizetnie. Az érem másik oldala, hogy emiatt biztosítási időt sem lehet szerezni az ilyen külföldi munkavégzés alatt. Azok, akiknek legalább egy éve érvényes belföldi lakcímkártyája van a külföldi munkavállalás megkezdésekor és nem is szüntetik azt meg a külföldre utazáskor, havi 6 390 Ft (azaz napi 213 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell, hogy fizessenek.

Azok, akik feladják a magyar lakcímüket, vagy biztosításuk más okból szünetel, de fenn szeretnék tartani a magyar biztosításukat, külön megállapodás alapján ilyen esetben is köthetnek társadalombiztosítást nyugdíjalapot képező kereset, illetve szolgálati idő szerzése céljából (a kettőre együtt). Ebben az esetben a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 34 százalék, alapja pedig a megjelölt jövedelem azzal, hogy a járulék alapjának minimuma a minimálbér (93 000 Ft vagy 108 000 Ft),felső határa pedig a járulékfizetési felső határ (évi 7 942 200 Ft, vagy napi 21 700 Ft). Érdemes tehát minden esetben egyedi döntést hozni az ilyen megállapodásról.

Természetesen a harmadik állam joga alapján járulékfizetési kötelezettség és külföldi biztosított jogviszony is keletkezhet (és általában keletkezik is),függetlenül a magyar biztosítási jogviszonytól.

Összefoglalás

A kiküldetés, illetve a külföldi munkavállalás idejére vonatkozó társadalombiztosítási szabályok folyamatosan változnak – a kettős egyezmények ratifikálása, az uniós rendeletek átalakítása, illetve hatályba léptetése, illetve a magyar szabályok módosítása „biztosítják” a részletszabályok vég nélküli változását. A gyakorlati feladatok (bejelentési, bejelentkezési és adófizetési kötelezettségek teljesítése) szempontjából ezek a részletszabályok a legfontosabbak: pontos és naprakész ismeretük elengedhetetlen. Mégis, nem ezek, hanem a ritkábban, lassabban változó keretszabályok ismerete adja meg a kellő magabiztosságot a megfelelő kérdések felismeréséhez, illetve a felmerült kérdések megválaszolásához.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom