Mentés

Pénzforgalom szerinti adózás: könnyebbség a kicsiknek

Az e havi bevételem egymillió Ft. Összes kiadásom, benne a vállalkozás fejlesztésére vett új géppel hatszázezer forint. Az adóalapom tehát 400 000 Ft. Pont. Ha minden jól megy, a jövőben akár így is kiszámolhatják a magyar mikro- és kisvállalkozások a rájuk háruló közterheket.

A jelentős ráncfelvarráson átesett, a hét elején bemutatott új Széll Kálmán Terv pénzforgalom alapú adófizetést vetít előre a legkisebb cégek számára. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) helyébe lépő új szisztéma lényege az lenne, hogy összetett eredmény-kimutatás helyett csupán a bevételeket és a kiadásokat kell nyilvántartani, ezekből pedig automatikusan kialakul az adóalap is. Az egyes tételeket pedig akkor kell figyelembe venni, amikor azokat ténylegesen kifizetjük, vagy amikor azok ténylegesen megérkeznek a cég számlájára. Nem kell külön számolni a tőke- és a munkajövedelmeket sem, hiszen megszűnik a nyereség és az osztalék elkülönült adóztatása.

Nem vitás, hogy a kis cégek drukkolnak e tervek megvalósulásáért, hiszen gazdálkodásuk sokkalta egyszerűbbé válna a jelenleginél.

Ahogy azonban az minden átalakításnál lenni szokott, ez a felvetés is támaszt aggályokat. Nehézséget okozhat többek között az erre jogosult vállalkozói kör meghatározása. Korábban olyan felvetéseket lehetett hallani, hogy az új adózási rendet térségekhez vagy iparágakhoz kötnék, ez azonban súlyos igazságtalanságokat okozna.  A tervek ismeretében az új adónem választása a mikro- és kisvállalkozások számára válhat elérhetővé, ami a mai magyarországi vállalkozói kört ismerve igen széles réteget vonhat be a pénzforgalmi adóztatásba, persze a részletszabályokat meg kell várni.

További kérdéseket vet fel az áfa elszámolása. Az világosan kiderül a kormányzati tervekből, hogy az eva helyébe lépő új adó a nyereség- és osztalékadót kiváltja, az áfát azonban nem. Márpedig megvalósulás esetén az általános forgalmi adót is pénzforgalom alapján kell majd elszámolni. Vagyis akkor kell befizetni az adót, amikor az adott munkavégzés, termék vagy szolgáltatás leszámlázott ellenértékét kézhez vettük.

Ebből azonban az is következik, hogy az áfalevonási jog is a számla kifizetésének időpontjához kötődik. Márpedig az uniós direktíva nem kedveli azokat a megoldásokat, amikor a jogszabály nem szavatolja az adó levonásának konkrét időtartamot belüli lehetőségét. Hazánkat éppen ezért marasztalta el az Európai Bíróság tavaly: a kormány meg is változtatta a vonatkozó szabályokat, és sor került mintegy 250 milliárd Ft-nyi, „bennragadt” adó visszatérítésére.

Ezzel minden bizonnyal a kormányzati adószakemberek is tisztában vannak, nem véletlenül jegyzi meg maga az új Széll Kálmán Terv is, hogy „a pénzforgalmi nyereségadózást a 2006/112/EK irányelv adta keretek között és meghatározott adóalanyi körben ki kell egészíteni pénzforgalmi áfa elszámolással”.

Az előnyöket figyelembe véve reméljük, hogy sikerül EU-konform választ találni ezekre a kérdésekre, és az új adózási rend ténylegesen megvalósulhat.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább