Facebook image
Mentés

Közzététel 2012: az ördög a részletekben

2012. január 1-jétől a Céginformációs Szolgálat kizárólag a 12EB számú nyomtatványokat fogadja be. Ezeken a nyomtatványokon kell minden, kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak az üzleti év fordulónapjától számított 150 napon belül közzétételi kötelességének eleget tennie. Ez annyit tesz, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által közzétett sablonokat használva elektronikus úton kell a vállalkozásoknak benyújtani az üzleti évről készült éves beszámolójukat, egyszerűsített éves beszámolójukat.

Beszámoló-közzététel 2013: közeleg a határidő! »

Beszámoló elektronikus közzétételének lépései

A beszámolókhoz mellékelni kell a Magyar Államkincstár (MÁK) által kiállított, a közzétételi díj megfizetését bizonyító igazolást. A közzétételi díj cégformától függetlenül egységesen 3 ezer forint, azonban a megfizetés sem olyan egyszerű. A megfizetést a KIM honlapján keresztül kell igényelni. Az igénylés benyújtását követően az igénylést benyújtó személy mailboxába érkezik egy üzenet, amely elengedhetetlen a közzétételi díj helyes megfizetéséhez, hiszen ez tartalmazza azt a 16 jegyű azonosító kódot, amely alapján a KIM összekapcsolja a befizetőt és a beérkezett összeget a benyújtott beszámolóval.

A helyes utalást követő pár napon belül megérkezik a kívánt dossziéfájl, szintén az igénylést benyújtó személy által megadott postafiókba.

A közzététel során az alábbi dokumentumokat kell beküldeni:

  • mérleg,
  • eredménykimutatás,
  • kiegészítő melléklet,
  • független könyvvizsgálói jelentés, amennyiben a cég erre kötelezett,
  • adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat,
  • közzétételi díj megfizetését tanúsító MÁK-igazolás.

A fenti dokumentumokat (a MÁK-igazolás kivételével) pdf formátumban kell csatolni.

Természetesen az eredeti, az arra jogosult által aláírt, papíralapú beszámolóra, adózotteredmény-felhasználásra vonatkozó határozatra, valamint független könyvvizsgálói jelentésre is szükség van, hiszen a beszámolót közzétevő személy ezzel tudja igazolni, hogy a közzététel során a jogosultak által elfogadott beszámolóhoz képest nem változtatott annak tartalmán. (A 2011. évről közzé tett beszámoló eredeti példányát a benyújtónak kell megőriznie 10 évig.)

A beszámoló közzétételét követően a KIM megvizsgálja, hogy a közzététel informatikai szempontból hibátlanul vagy hibásan történt-e, és erről minden esetben elektronikus visszaigazolást küld a beszámolót közzétevő személy ügyfélkapus tárhelyére. A közzététel akkor sikeres, ha az üzenetben ez szerepel: „A beszámoló informatikai szempontból hibátlanul került benyújtásra.” Ezt a visszaigazolást célszerű kinyomtatni és a beszámoló mellé el is menteni.

A helyes közzétételt követően a beszámolót közzétevő személy ügyfélkapus tárhelyére megérkezik a számla a közzétételi díjról, elektronikus számla formátumban, amelyet szintén célszerű elmenteni a beszámoló mellé. A KIM a közzétételi díjról áfás számlát állít ki, így ha arra egyébként jogosultak vagyunk, a megfizetett 3 000 Ft-os közzétételi díjból 638 Ft-ot visszakaphatunk.

De ezek már mindenki számára ismert tények. Azonban még mindig előfordulnak hibák.

Ki tehet közzé?

A beszámolót közzétevő személyhez kapcsolódóan itt szeretnénk egyértelművé tenni egy néhol felmerülő téves értelmezést: egy adott társaság beszámolóját bárki közzéteheti, aki rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval, vagyis nem kötelező azt egy arra előzetesen a NAV-hoz benyújtott meghatalmazással feljogosított személynek közzétenni. Ügyfélkapus regisztráció birtokában akár a cég számviteli, adózási ügyeivel egyébként nem napi rendszerességgel foglalkozó tulajdonos is közzéteheti a beszámolót.

Gyakori hibák

Sajnos a gyakorlatban minden másképpen működik, mint elméletben. A tipikus hibák egyike, hogy rossz fájlt vagy üres fájlt csatolnak a beküldéskor a nyomtatványhoz. A pdf készítését követően mindig célszerű ellenőrizni, hogy ha megnyitjuk a fájlt, valóban látszanak becsatolt beszámoló részek.

Célszerűnek tartom azt is, ha a beszámolót beküldő személy a beküldés után ellenőrzi az interneten, hogy valóban közzétételre kerül-e a beszámoló. Ez azért fontos, mert ha rövid időn belül nem látja, nem tud rákeresni a honlapon, akkor valami nem stimmel. Sokszor így gyorsabban kiderül, hogy valami nem stimmel, mert az automatikusan visszakapott üzenetet kevesen szokták megnézni az értesítési tárhelyen. Több esetben is tapasztaltuk, hogy véletlenül a korábbi év nyomtatványán lett beküldve beszámoló, amely így nem minősül közétettnek. Ha pedig a ebszámoló nincsen közzétéve, az adószámot felfüggeszthetik.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom