Mentés

Illetéktörvény: pert nyert hazánk az EU ellen

Pert nyert Magyarország az Európai Bizottság ellen. Az Európai Unió Bírósága minapi ítéletében kimondta ugyanis, hogy a magyar illetéktörvény megfelel a közösségi jognak. A verdikt nyomán a kormány is fellélegezhet, egy esetleges ellentétes ítélet ugyanis számottevő költségvetésibevétel-kieséssel járhatott volna.

Az Európai Bizottság még 2009-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A per az Európai Unió Bírósága előtt indult a magyar illetéktörvény lakásvásárlásra vonatkozó illeték-megállapítási szabályai kapcsán.

Magyarországon a jelenleg érvényben levő szabályok szerint ha magánszemély vevő másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül értékesíti, akkor az illeték alapja a vásárolt és eladott ingatlan forgalmi értékének különbözete. Tekintettel arra, hogy az illetéktörvény tárgyi hatálya visszterhes vagyonátruházási illeték esetén csak belföldi ingatlanokra vonatkozik, a kedvezményes illetékkulcs kiszabására is csak akkor van lehetőség, ha valaki magyarországi lakástulajdonát adja el lakóingatlan vásárlása érdekében. Az Európai Bizottság álláspontja szerint azonban ez a rendelkezés olyan alapjogokat sért, mint az uniós polgárok szabad mozgáshoz kapcsolódó joga, vagy a vállalkozások letelepedési joga, mivel hátrányosan különbözteti meg a nem magyar illetőségű személyeket.

A bíróság ítéletében kimondta, hogy a jogszabály azáltal, hogy megvonja a vitatott illetékkedvezményt azoktól a személyektől, akik Magyarországon szereznek lakóingatlant, de már eladták vagy el kívánják adni egy másik tagállamban lévő lakóingatlanukat, e személyekre súlyosabb illetékterhet ró, mint azokra, akik élhetnek a kedvezménnyel. Így az ítélkezési gyakorlat alapján azt kellett a testületnek megvizsgálnia, hogy az eltérő bánásmód igazolható‑e nyomós közérdekkel, különösen pedig az adórendszer koherenciája megőrzésének szükségességével.

Az adórendszer koherenciáját annak tükrében vizsgálják, hogy megállapítható-e közvetlen kapcsolat az adókedvezmény és az adóteher között. Mivel a vitatott kedvezmény és az illeték is ugyanahhoz a személyhez kapcsolódik, és azonos illetékteher keretébe illeszkedik, ezért a vitatott szabályozást az adórendszer koherenciája indokolja. Erre hivatkozással a bíróság ítéletében kimondta, hogy az Illetéktörvény összhangban van az uniós joggal, és a bizottság keresetét elutasította.

Az ügy másik érdekessége, hogy még az eljárás előtt (2007-ben) az Európai Bizottság felszólította Magyarországot nem csak az illetéktörvény, hanem a személyi jövedelemadóról szóló törvény nagyon hasonló szabályainak megváltoztatására is. (Emlékeztetőül: korábban az ingatlaneladásból származó jövedelem megállapítása során figyelembe lehetett venni az egy évvel az eladást megelőzően, vagy öt évvel az eladást követően vásárolt belföldi ingatlan értékét.) Magyarország akkor a személyi jövedelemadóról szóló törvény megfelelő passzusait módosította, az illetéktörvényt azonban változatlanul hagyta. Úgy tűnik, joggal.

Egy nem Magyarországnak kedvező ítélet akár komoly árfelhajtó hatással lehetett volna a magyar ingatlanpiacra. Hiszen az uniós átlagárak lakóingatlanok vonatkozásában jelentősen meghaladják a magyar ingatlanpiaci árakat, így egy uniós polgár Magyarországon jellemzően illetékkötelezettség nélkül vásárolhatott volna magának lakhelyet. Másik szemszögből így Magyarország a korábban az EU valamely gazdagabb tagállamában megfizetett magasabb összegű illeték miatt eshetett volna el a magyarországi illetékbevételtől.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább