Mentés

Bérszámfejtési sorozat: Átalakult a bérpótlék-szabályozás

Immáron a munkáltató döntése,hogy a túlórapénzt kifizeti, vagy pihenőidővel váltja ki, az új Munka törvénykönyve ugyanis szeptemberi hatállyal változtatott a korábbi szabályon. Az új Munka törvénykönyvét júliusban fogadta el az Országgyűlés; a sok egyéb változtatás mellett alaposan hozzányúltak a bérpótlékszabályokhoz is. Szakértőnk összeszedte a legfontosabb tudnivalókat.

Megállapodás született arról, hogy a jogszabály változatlanul hagyja az éjszakai pótlék jelenlegi rendszerét, mértékét, a délutáni pótlék ellentételezéséhez pedig három lehetőséget ajánlana a jogszabály, amelyek közül a munkaadó és munkavállaló közösen választhatna. Ezekről a lehetőségekről egyelőre nem tudunk, de előreláthatólag október közepére összeáll az új Munka Törvénykönyve.

A bérpótlékra való jogosultság

A munkavállaló akkor jogosult bérpótlékra, ha azt a felek megállapodása rögzíti a munkaszerződésben, vagy tájékoztatóban, vagy azt előírja a munkaviszonyra vonatkozó jogszabály, vagy a kollektív szerződés. A bérpótlék juttatásának további feltétele, hogy a munkavállalónak az általánostól eltérő időben, helyen, munkakörben (beosztásban),képzettséggel, munkakörülmények között kell végeznie feladatát.

A bérpótlékot  a munkavállaló személyi alapbére alapján kell kiszámolni, amennyiben erről a munkáltató és a munkavállaló másképpen nem állapodik meg. Ha a bérpótlékról a munkaszerződés, vagy tájékoztató rendelkezik, egyértelműen meg kell határozni, hogy mennyi a munkavállaló személyi alapbére, és külön kell nevesíteni a bérpótlék mértékét, esetleg konkrét összegét is.

Bérpótlékok fajtái

Munka törvénykönyve a bérpótlék összes lehetséges feltételeit és fajtáját nem sorolja fel, csupán fizetésének kötelező eseteit nevesíti. Ennek megfelelően az alábbi bérpótlékok fizethetőek:

  • éjszakai pótlék
  • műszakpótlék, délutáni vagy éjszakai
  • rendkívüli munkavégzés esetére járó pótlék, díjazás,
  • készenléti díj, ügyeleti díj
  • vasárnapi és munkaszüneti nap munkavégzés pótléka

Az éjszakai műszak a jogszabály szerint a többműszakos munkarend alapján, a 22 és 06 óra közötti időszakban teljesített, legalább két óra időtartamú munkavégzést jelenti. A délutáni műszak a többműszakos munkarend alapján a 14 és 22 óra közötti időszakban teljesített, legalább két óra időtartamú munkavégzés. Többműszakos munkarendnek pedig az számít, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül, egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.

Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg abban az esetben, ha:

  • a munkáltató működése naponta hat óránál kevesebb ideig szünetel, illetve az évenkénti szünetelés oka kizárólag a technológiai előírások betartása, és
  • a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan,
  • vagyagazdaságos, illetve rendeltetésszerűműködtetés – termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt– más munkarend alkalmazásával nem biztosítható,
  • a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.

többműszakosmunkaidő-beosztásban, illetve amegszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. Ezek mértéke:

Délutáni műszakÉjszakai műszak
Többműszakos
munkaidő-beosztás
15 %30 %
Megszakítás nélküli munkarend20 %40 %

Amennyiben a munkavállaló munkaidejének csak egy része esik délutánra vagy éjszakára, őt csak arányosan, erre az időre illeti meg a műszakpótlék.

Rendkívüli munkavégzés

A rendkívüli munkavégzésért a munkavállalót rendes munkabérén felül további ellenérték illeti meg az alábbiak szerint:

Túlmunka esetén arendes munkabéren felül:

  • munkaidő-beosztástól eltérő feladatok elvégzése esetén,
  • vagy munkaidőkereten felüli munkavégzés esetén,
  • vagy ügyelet és készenlét ideje alatt munkabér + 50 százalék (vagy az 50 százalékos pótlék helyett szabadidő).

Munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a rendes munkabéren felül:

  • munkabér + 100 százalék,
  • vagy munkabér + 50 százalék, ha másik pihenőnapot kap a munkavállaló.

A rendkívüli munkavégzésért cserébe biztosítottpihenőnapot (pihenőidőt),illetve szabadidőt - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni.

Készenlét, ügyelet díjazása

Készenlét esetén a személyi alapbér 20 százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér 40 százaléknak megfelelő munkabér jár. Előfordulhat, hogy a készenlét alatt munkát is kell végeznie a munkavállalónak. Ilyen esetben a munkavégzés időtartamára a rendkívüli
munkavégzésre vonatkozó szabályok szerinti díjazás jár. A díjazás történhet eseti vagy átalány-elszámolás alapján. Az átalánydíjazás mind a készenlét (ügyelet),mind pedig a munkavégzés idejére járó díjazást magába foglalja.

Vasárnapi munkavégzés

Vasárnapi munkavégzés esetén a rendes munkabéren felül  50 százalék bérpótlék (vasárnapi bérpótlék) illeti meg a munkavállalót, ha a munkavégzésre a munkaidő-beosztás szerint, rendes munkaidőben kerül sor, és

  • három- vagy ennél többműszakos munkarendben dolgozik, vagy
  • a munkaidőkeret alkalmazása esetén heti pihenőnapjait összevonják.

Nem jogosult a munkavállaló vasárnapi pótlékra:

  • a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben,
  • a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott,
  • ha részmunkaidőben, illetve a munkáltatóval kötött megállapodás szerint rendes munkaidőben és kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatják, valamit
  • idénymunkát végez.

A munkaszüneti napi munkavégzés díjazása

A munkaszüneti napi munkavégzésért a munkavállalót külön díjazás illeti meg. A díjazása attól függően alakul, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztás alapján, vagy rendkívüli munkavégzésként teljesít munkavégzést. A munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre csak kivételes esetben kerülhet sor, egyrészt rendkívüli esemény bekövetkezése miatt (pl. baleset, elemi csapás, egészséget fenyegető veszély megelőzése),vagy ha a munkavállaló rendes munkaidőben egyébként foglalkoztatható. Ha a munkavállalót munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre kötelezik, a munkabérén felül a rendkívüli munkavégzés ellenértéke is megilleti: 100 százalék pótlék, vagy 50 százalék pótlék és másik pihenőnap, vagy megállapított átalány.

Bérpótlék egyéb jogcímen

Nincs akadálya annak, hogy kollektív szerződés vagy munkaszerződés egyéb címeken állapítson meg bérpótlékot. A gyakorlatban például használatos a pénzkezelési pótlék (úgynevezett mankópénz),az egészségre ártalmas munka esetén veszélyességi pótlék, a gépjármű-vezetésipótlék, az állami nyelvvizsgával (vagy azzal egyenértékű okirattal) tanúsított nyelvtudás pótléka.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább