Mentés

Munkanélküli segély 2012-től

A konvergenciaprogram részeként jelent meg az a javaslat, amely szerint 2012. január 1-től a jelenleg érvényben lévő 270 napról 90 napra csökken az álláskeresési járadék folyósításának ideje. A kilencven nap letelte után nem kap senki támogatást, így közmunkásként vagy a munkaerőpiacon kell munkalehetőséget találnia.

A jelenleg érvényben lévő jogszabály az alábbiak szerint határozza meg a jogosultak körét, a járulék mértékét és folyósításának időtartamát:

Mivel ösztönzik az álláskeresőt a mielőbbi elhelyezkedés érdekében?

Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően, kérelmére a folyósítási időből még hátralévő időtartamra járó járadék meghatározott összegét egy összegben ki kell fizetni, feltéve, hogy a kifizetés előzőekben meghatározott napjáig folyamatosan munkaviszonyban áll, és a munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani.

A kifizethető összeg a megállapított álláskeresési járadék folyósításának első szakaszában létesített munkaviszony esetén a fennmaradó összeg 80 százaléka, a folyósítás második szakaszában létesített munkaviszony esetén a fennmaradó összeg 30 százaléka. Nem fizethető ki a fennmaradó összeg abban az esetben, ha ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amelynél az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően munkaviszonyban állt. Amennyiben elfogadja a kormány a törvényjavaslatot, az álláskeresési járadék összege 2012-től az első hónapban az addigi bér 90 százaléka, a másodikban 80 százaléka, a harmadik hónapban pedig az átlagkereset 70 százaléka lesz.

Lényeges változás, hogy a jelenlegi szabályozás szerint csak a végzettségének megfelelő vagy annál eggyel alacsonyabb szintű munkát köteles elvállalni a munkanélküli, 2012-től azonban köteles elfogadni a munkaügyi szervezet által felajánlottat is. A járadék kifizetése után mindenki közmunkaajánlatot kap majd, és eldöntheti, hogy ebben vesz részt, vagy a munkaerőpiacra tér vissza.

Czomba Sándor államtitkár áprilisban jelentette be a 2011-2012-es új közmunkaprogram-rendszer elindítását ( MTI, Gazdasági Rádió, 2011. április 15.). „Közmunkaprogram indult a magánerdőkben, a Nemzetgazdasági Minisztérium 710 millió forint összegű támogatásával mintegy 800 állástalan ember jutott munkalehetőséghez. Az alkalmazott állástalanok minimálbért, vagy - képzettség esetén - szakmunkás minimálbért kapnak a közmunkáért. A magánerdőkben rendbe teszik a közlekedési, sétáló- és turistautakat, a pihenőpadokat, illetve tanösvényeket, valamint vágástakarítást, gyommentesítést végeznek. Felszámolják az esetleges illegális hulladéklerakókat, illetve bekapcsolódnak a telepítési munkálatokba is. Emellett szakmai képzésbe is bekapcsolódhatnak, fakitermelői, vagy motorfűrész-kezelői végzettséget szerezhetnek.”

Statisztikai adat (2010. december),hogy egy év alatt az álláskeresők száma a szakképzetleneknél 1,4 százalékkal, a diplomásoknál 7 százalékkal emelkedett. A konvergencia programban vázolt munkaerő-piaci változások kapcsán több szakértőben is felmerült, hogy a felszabadult munkaerőt mennyire tudják bevonni a közfoglalkoztatásba, vagyis a kereslet és kínálat mennyire találkozik majd egymással.A 270 nap álláskeresési járadékot alig vették igénybe, az átlagos ténylegesen igénybe vett idő eddig is 90 nap volt tavaly, épp annyi, mint amennyire most csökkenteni fogják. Ennek a legfőbb oka, hogy a 270 napos ellátásra nagyon kevesen jogosultak, mert nincs meg az összefüggő négy év munkaviszonyuk.

Fentieket továbbgondolva sok kérdés felmerülhet bennünk. Vajon ezek az intézkedések, ha megvalósulnak, mennyire fogják beváltani a hozzáfűzött reményeket? 2012-ben hányan fogják igénybe venni a magasabb jövedelemmel rendelkezők és a kevésbé magas jövedelműek közül is, az álláskeresési járadékot? Lehet, hogy aki az idén még meggondolta, hogy elmenjen-e munkanélkülire, mert nehezebben jött volna ki belőle, jövőre a fizetésének a 90 százalékáért bevállalja, mivel a diplomás munkanélküliek száma gyorsabb ütemben nő, tehát egy magasabb jövedelemszint fogja ezt a 90 százalékot igénybe venni.

Még teljes egészében nem ismert a közmunkaprogram, nem tudni, hogy milyen cégek fognak részt venni benne, nehéz megjósolni sikerességét.

Az internetet böngészve a fenti példában említett magánerdőben végzett közmunkához hasonlókat találtam. De kérdem én, mi lesz a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező munkanélkülivel, ő is köztereket fog takarítani?

Úgy tudnám elképzelni, hogy a szakképzett vagy diplomás munkanélküliek az eredetei szakmájukhoz hasonló közmunkát vállalhatnának. Vagy lehetne munkát vállalni önkormányzatok családsegítő szolgálatainál, kórházakban, olyan alapítványoknál, amelyek az idős beteg emberek segítését tűzték ki célul. És még sorolhatnánk az olyan intézményeket, ahol kevés pénzből, kevés emberrel próbálnak segítséget nyújtani a rászorulóknak.

Ha majd valamennyire meg is valósul az új konvergencia program, valószínű, hogy csak a regisztrált munkanélküliek száma fog csökkeni, de a 90 nap letelte után munkanélküliek nagy része továbbra is állásnélküli marad, vagy a feketegazdaságban helyezkedik el.

Rövid áttekintés a jelenleg hatályban lévő álláskeresési járadék jogosultságáról, folyósításának időtartamáról, mértékéről

Járadék illeti meg azt az álláskeresőt, aki az álláskeresővé válást megelőző 4 éven belül legalább 365 nap jogosultsági idővel rendelkezik. Munkaviszonynál az 1 hónapnál hosszabb fizetés nélküli időszak nem számít bele, kivéve,  amennyiben a  fizetés nélküli szabadságot a gyermek otthoni gondozása céljából vette igénybe a munkavállaló. Vállalkozó esetében a jogosultsági időbe nem számítható bele az az időszak, amely alatt a járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget.

A 4 éves időtartamot meghosszabbítja az az időszak, amely alatt a munkaviszony nem állt fenn, vagy a vállalkozó jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott.

Álláskeresési járadék folyósításának  időtartama

A járadék folyósítása minimum 73 napig tart,  leghosszabb időtartama 270 nap. A folyósítás kezdő napja a nyilvántartásba vétel napja, kivéve, ha a munkaviszony a munkáltató rendkívüli felmondásával, vagy a munkavállaló rendes felmondásával szűnt meg, mert akkor csak a megszűnést követő 90 nap elteltével folyósítható az ellátás. 

Az ellátást az álláskeresővé válást megelőző 4 naptári negyedévben elért munkaerő-piaci járulékalapot képező jövedelem alapján számítják. Abban az esetben, ha egyáltalán nincs ilyen jövedelem -pl. gyermek gondozása miatt-, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 130 százalékának alapulvételével számítják.

A folyósítás első szakaszában, amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart, a járulékalap 60 százalékát folyósítják a következő két korlát között. Az alsó határ nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 60 százaléka, amennyiben az igazolt jövedelem eléri legalább a minimálbért, a felső pedig a 120 százaléka, ami 2011-ben napi bruttó 1560 Ft-tól 3120 Ft-ig terjedő összeg lehet.

A második szakasz legfeljebb 179 napig tart, és a járadék összege megegyezik a minimálbér 60 százalékával, 2011-ben napi bruttó 1560 Ft-tal.

Mindkét szakaszban, ha a járadék megállapításához igazolt jövedelem nem éri el a minimálbért, akkor az igazolt jövedelem lesz az alap és annak a 60 százaléka a járadék, ugyancsak napi bruttó összegben megállapítva.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább