Facebook image
Mentés

A bérelt ingatlanok és az áfa

Ingatlan bérbevétele során arról mindig meg kell győződni, hogy a bérbeadó jogosult-e áfás számlát kiállítani a bérbeadásról. Amennyiben a vevő nem győződik meg erről a tényről, egy esetleges revízió során a jogosulatlan áfa-visszaigénylést az adóhatóság meg fogja állapítani. Nem egyszer előfordult már, hogy a bérbeadó elmulasztotta az áfabejelentést megtenni, a bérbevevő nem tájékozódott körültekintően, majd a lefolytatott ellenőrzés során szembesült a fájó következményekkel.

Az áfa rendszerében az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint adómentes tevékenység, azonban az adózó dönthet úgy is, hogy adókötelezettséget választ e tevékenységére. A döntést az állami adóhatósághoz előzetesen be kell jelenteni. Ha az adóalany élt e választási jogával, attól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el. A választást külön-külön lehet megtenni a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok bérbeadása esetében. Nem élhet az adókötelessé tétellel két speciális áfajogállású kör, az alanyi mentességet választók és az evaalanyok. Amennyiben az ingatlan-bérbeadást a bérbeadó – választásával – áfakötelessé tette, akkor arról számlát köteles kiállítani a bérbevevő adóalany felé.

Amikor a bérbevevő az ingatlant kibérli, célszerű a bérbeadótól az áfa tekintetében egy nyilatkozatot kérni, vagy esetleg magáról a bejelentőről másolatot kérni. A bejelentő adatlap alapján győződhet meg arról a bérbevevő, hogy a szolgáltatás nyújtója áfás adózást választott-e avagy sem. A nyilatkozat a felelősség megosztására lehet jó, hiszen evvel lehet bizonyítani a körültekintő hozzáállást.

Előfordulnak olyan bérbeadások is, amelyeket összekevernek az ingatlan-bérbeadással. Mindig áfaköteles körbe tartozik például a gépjármű elhelyezését szolgáló bérbeadás, az ingatlannal tartósan összekötött gép vagy berendezés bérbeadása, és például a széfbérbeadás.

Véleményem szerint fontos még egy dolgot megemlíteni. Sok esetben lehet találkozni olyan megoldással – főleg az utóbbi években –, amikor több cég vesz bérbe egy adott ingatlant, úgy, hogy egy cég lesz kvázi a főbérlő, és ez a cég számlázza tovább a bérleti díjat a többi bérlő felé. A válság hatására sok esetben a bérbeadók ahhoz is hozzájárulnak, hogy a bérbevevő a korábban bérbevett terület egy részét albérletbe továbbadja a költségei csökkentése érdekében. Az írásomban boncolgatott áfakérdés ilyen esetekben is felmerül.

Amikor továbbszámlázzák a bérleti díjat, akkor szintén meg kell határozni, hogy áfa szempontjából a bérbeadás adóköteles avagy nem. Meg kell azt nézni, hogy aki továbbszámlázza a bérleti díjat, választotta-e az adókötelezettséget a bérbeadás tekintetében. Itt fontos, hogy újra és újra a bérbeadó adóalanyisága szempontjából kell megvizsgálni az áfakérdést, nem a közvetítés tényéből kiindulva. Az ingatlan-bérbeadás áfakérdése független attól, hogy a szolgáltatás közvetített szolgáltatás vagy saját, itt mindig az adóalany áfaválasztása lesz a mérvadó. Egy továbbszámlázásos láncolatban szereplőnként kell megismételni a választást. Tehát ha valamelyik szereplő nem választott adókötelezettséget a bérbeadás tekintetében, akkor neki áfamentesen kell számlázni, függetlenül attól, hogy az előző láncszem adókötelezettséget választott-e és ő áfásan számláz-e felé. Természetesen ennek az a hátránya, hogy nem tudja levonni a bejövő számlán szereplő bérleti díj áfatartalmát. Szóval nem árt odafigyelni.érelt ingatlanok és az áfa

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom