Mentés

Még egyszer a családi adókedvezményről!

A családi adókedvezménnyel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról szóló bejegyzésünk rendkívüli érdeklődést váltott ki Önökből. Soha nem látott számú hozzászólás érkezett az anyaghoz. Amit ezúton is még egyszer köszönünk Önöknek. Úgy véljük, a hozzászólások, illetve az azokra általunk adott válaszok is rendkívül hasznos tartalommal bírnak, ezért szerkesztett formában, bejegyzésként újraközöljük őket. A keresést segítendő kulcsszavak mentén rendeztük a hozzászólásokat. Reméljük, ezzel további segítséget tudunk Önöknek nyújtani a családi adókedvezmény bonyolult kérdéskörének megértéséhez!

Általános kérdések

  • Nekem három gyermekem van, és mind a három jogosult a családi kedvezményre. A feleségemmel mindketten igénybe szeretnénk venni a kedvezményt. A feleségem minimálbérért dolgozik, az én havi bruttó jövedelmem 200 000 Ft. Azt szeretném kérdezni, hogy milyen arányban osszam meg az adókedvezményt a feleségemmel, hogy a legjobban járjunk?
  • Három gyerek után a maximálisan érvényesíthető családi adókedvezmény eltartott gyermekenként, havonta 206 250 Ft, összesen 618 750 Ft. Az Önök jövedelmi viszonyaira tekintettel a megosztásnak adóoptimalizálási szempontból annyiban van csak jelentősége, hogy mindkettőjük bruttó jövedelmével szemben elszámolható akkora összegű családi kedvezmény, amely következtében a jövedelemadó alapjuk 0 forintra csökken, még akkor is, ha az ún. adójóváírást, amelyre jogosultak lennének, nem is veszik figyelembe, tehát egyiküknél sem keletkezik szja-fizetési kötelezettségük. A megosztásnál dönthetnek úgy is, hogy azt gyermekenként, vagy összeg megadásával határozzák meg.

Gyes/gyed

  • Gyesen lévő anyuka vagyok, 3 gyermek után kapom a családi pótlékot – 51 000 Ft-ot. Négy órában dolgozom, minimálbéres vagyok. Igénybe vehetem-e a családi kedvezmény egy részét?
  • Az Ön esetében a gyes és a családi pótlék után nem kell adót fizetni. A négyórás munkavégzésért kapott, a minimálbér felét elérő fizetése után már az adójóváírással is ki tudja nullázni szja-fizetési kötelezettségét. Persze választhatja azt a megoldást is, hogy adójóváírás helyett a családi kedvezményt veszi igénybe. Ez utóbbi esetben érdemes azt is mérlegelni, hogy van-e olyan személy, akivel a családi kedvezményt meg tudja osztani. Amennyiben igen, akkor érdemes a nyilatkozat előtt kalkulálni.
  • Ikerlányaimmal gyeden vagyok. Társas vállalkozás (bt.) tulajdonosaként 148 000 Ft/hó bruttó bér után kapom a gyedet. Kérdésem, hogy a nyilatkozatot az OEP részére kell-e leadnom? Ha igen, akkor jár-e a részemre családi adókedvezmény? Férjem jelenleg tanul, jövedelme nincs.
  • A családi kedvezményre való jogosultság alapján a magánszemély az összevont adóalapot csökkentheti. Az Ön esetében ez azt jelenti, hogy érvényesíthet családi kedvezményt a két gyermek után. Azonban tekintettel arra, hogy a gyed 148 000 Ft bérjövedelem figyelembevételével kerül meghatározásra, nem fogja tudni a maximális adóalap-kedvezményt (2 x 62 500 Ft) igénybe venni.
  • A családi kedvezmény érvényesítésénél figyelemmel kell lennie továbbá arra, hogy a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat csak a munkáltató számára adható. Az egészségpénztár nem minősül munkáltatónak, ezért az Önt megillető családi kedvezményt csak az év végi szja-bevallásban fogja tudni érvényesíteni.

Élettársi kapcsolat

  • Élettársammal 3 kiskorú gyermeket nevelünk, de csak kettő közös. Családi pótlékot az élettársam kapja mindhárom gyermek után, illetve ez év augusztus közepéig gyeden van, tehát nincs munkáltatója. Igénybe vehetem én mindhárom gyermek után a családi kedvezményt?
  • Az élettársi kapcsolatban élő, nem vér szerinti szülő nem jogosult a családi kedvezmény igénybevételére az általa nevelt gyermek után. Erre csak házastársak jogosultak, illetve a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe fogadni kívánó személy az örökbefogadási eljárás megindítását követően.

Válás

  • A férjemmel a válás kezdetén tartunk, még nincs beadva a válókereset, de már több mint két éve külön élünk. Két kiskorú gyereket nevelünk, közösen. Minden anyagi terhet megosztunk a gyerekekkel kapcsolatban. A családi pótlékot én kapom, de nekem nincs akkora jövedelmem, hogy érvényesíteni tudjam a családi adókedvezményt. Az a kérdésem, hogy a “még” férjem igénybe veheti-e?
  • A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából azt kell eldönteni, hogy a férje jogosult-e igénybe venni családi pótlékot. A családok támogatásáról szóló törvény értelmében a családi pótlékra való jogosultság eldöntéséhez azt kell megvizsgálni, hogy a gyermek az igénylővel egy háztartásban él-e vagy sem. Amennyiben Önök egymástól külön élnek, akkor a családi pótlék igénybevételére a férje nem szerez jogosultságot, így a családi kedvezményt sem tudja a gyermekek után igénybe venni.
  • Az Önök értelmezésében milyen módon vehető igénybe a családi kedvezmény, amennyiben a szülők már elváltak, ennek ellenére közös háztartásban nevelik 2 közös gyermeküket, akik családi pótlékra jogosultak (amely az édesanya részére kerül kifizetésre)?
  • Családi pótlékra jogosult a vér szerinti szülő, azonban azt is vizsgálni kell, hogy a szülők egy háztartásban élnek-e, illetve a gyermek az igénylő háztartásban él-e. A szülő akkor neveli, gondozza saját háztartásban gyermekét, ha vele életvitelszerűen együtt él és a gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Annak megítélése, hogy ez az Önök esetében megvalósul-e, számomra nem egyértelmű. Ez esetben akár családjogi kérdések megítélése is szükséges lehet!

Oktatás

  • Egyedülálló anya vagyok, a kislányom 18 éves elmúlt, végzős gimnazista. Jelenleg emelt, 13 700 Ft-os családi pótlékot kapok. Felsőoktatásban szeretné folytatni tanulmányait. Meddig kaphatom a családi pótlékot, és a családi adókedvezményben részt vehetek-e?
  • Ön a gyermeke után a következő időpontig jogosult családi pótlék és ezzel együtt családi kedvezmény igénybevételére. Közoktatási intézményben tanuló (ilyen a gimnázium is) gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig (augusztus 31-e),amelyben a huszadik életévét betölti.
  • Van egy 17 éves gimnazista és egy 20 éves egyetemista fiam, mindkettő után kapok családi pótlékot, azaz 12 200 plusz 1 100 Ft-ot. Az eltartott gyermekeim száma 2 fő, de csak egy fő a kedvezményezett. Jól értelmezem, hogy az adóalapból levonnak a két eltartott után összesen 125 000 Ft-ot(2 x 62 500),de az az után megállapított adóból csak 10 000 Ft lesz jóváírva?
  • Ön kizárólag a kedvezményezett, 17 éves gimnazista gyermeke után jogosult havi 62 500 Ft családi kedvezmény igénybevételére, ami azt jelenti, hogy havonta 10 000 Ft-tal kevesebb lesz az adófizetési kötelezettsége. Az egyetemista fia után nem tud családi kedvezményt igénybe venni. A nem kedvezményezett gyermek csak a családi kedvezmény igénybe vehető összegének meghatározásának szempontjából számít. Ha Önnek például két egyetemista gyereke lenne, akkor a kedvezményezett gyermek után havonta nem 62 500 Ft, hanem 206 250 Ftkedvezményre lenne jogosult.

RÁT

  • Én RÁT-ot kapok (sajnos nincs munkám),élettársam 130 000 Ft bruttó bérrel január végétől áll munkába. Két közös kiskorú gyermekünk van. A családi pótlékot én kapom, emeltet, mint egyedülálló. Kérnem kell-e a családi pótlék alapra állítását (ne emelt legyen),ahhoz, hogy az adókedvezményt a párom igénybe tudja venni a két gyermek után?
  • Az élettársa akkor szerez jogosultságot családi pótlékra, ha a közös gyermeküket saját háztartásban neveli. Ebben az esetben viszont, mint ahogy azt Ön is érzékelteti levelében, Ön már nem lesz jogosult az emelt összegű családi pótlékra, és erre vonatkozóan a bejelentést meg kell tennie. Az szja-törvény tételesen tartalmazza a rendelkezést, amely szerint az Ön élettársa a családi adókedvezmény megosztására a közös gyermekek után csak akkor lehet jogosult, ha az élettársak egyike sem veszi igénybe az emelt összegű családi pótlékot arra való tekintettel, hogy egyedülállóként neveli a gyermekeket.

Ekho

  • Én gyest és családi pótlékot kapok, a gyermekem apja (nem vagyunk összeházasodva, de egy háztartásban élünk) keres nettó 140 000 Ft-ot, ekhózik. Úgy gondolom, hogy nem érdemes megosztani a családi adókedvezményt, mert ha csak ő veszi igénybe, akkor többet kapunk. Jól gondolom?
  • Az ekho szabályainak alkalmazhatóságra tekintettel először azt kell meghatározni, hogy az élettársának jövedelméből mekkora rész tartozik az szja-törvény szerint adózó, összevont adóalapba, illetve, hogy mekkora rész az ekho alapja.
  • Amennyiben az élettársa az összevont adóalapba tartozó jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemként, munkáltatótól szerzi meg, úgy lehetőség van a munkáltató részére adott adóelőleg-nyilatkozatban év közben érvényesíteni a családi kedvezményt. A családi kedvezmény érvényesítésénél azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy amennyiben az élettársa bérjövedelmet szerez, akkor jogosult adójóváírás érvényesítésére is, amelynek a havi maximális összege 12 100 Ft, és igénybevételére 2 750 000 Ft éves szinten meghatározott jogosultsági határig van lehetőség. Amennyiben éves szinten az élettársa összes jövedelme nagyobb, mint 2 750 000 Ft, de nem éri el a 3 960 000 Ft-ot, az adójóváírás csökkentett összegben illeti meg.
  • Érdemes figyelemmel lenni az ekho és a bérjövedelem közötti eltérő adózási szabályokra, noha ekhóval szemben nem érvényesíthető családi kedvezmény, de az ekho munkavállalót terhelő mértéke 15 százalék, amely meghaladja bérjövedelmekből levonandó járulék mértéket (17,5 százalék). Így az ekho szerint közterhet fizető nettó jövedelme magasabb lesz, mint a családi kedvezménnyel élő bérjövedelemmel rendelkezőé.
  • A levelében fogalmazottak alapján Ön kizárólag olyan jövedelmet szerez (családi pótlék, gyes),amely adómentesnek minősül, így Ön családi kedvezményt érvényesíteni ezen jövedelmek után nem tud, tehát a kedvezményt egymás között nem tudják az élettársával megosztani.

Vállalkozás

  • Jól értem-e, hogy az egyéni vállalkozó év közben a vállalkozói kivétjével szemben nem érvényesíthet családi kedvezményt? Nem a vállalkozói nyereségre gondolok. Ha a házastársának van munkahelye, akkor célszerű ott igénybe venni és év végén a maradékot figyelembe venni a vállalkozó házastárs adóbevallásában?
  • Igen, jól érti.
  • Férjemmel mindketten egyéni vállalkozók vagyunk, pénzügyi termékek közvetítése a fő profilunk. Férjem szakmai minimálbéresként, az én vállalkozásomban van bejelentve (ő másodállású egyéni vállalkozó). Én csak sima minimálbéren vagyok bejelentve a saját egyéni vállalkozásomban. Van-e rá lehetőségünk, hogy a három gyermekünk után járó kedvezményt az egyéni vállalkozásaink nyeresége után is igénybe vehessük, vagy csak a munkabérünk után igényelhetjük?
  • A családi kedvezmény csak az összevont adóalappal szemben érvényesíthető, amelynek része az önálló tevékenységből származó jövedelem, a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az egyéb jövedelem. Ezeknek részét képezi többek között a munkabér és az egyéni vállalkozások esetén ismert ún. vállalkozói kivét. Az egyéni vállalkozók nyeresége utáni vállalkozói személyi jövedelemadó, illetve az osztalékadó után az nem érvényesíthető.

Külföldi vonatkozású kérdések

  • Magyar tulajdonú kft. alkalmazottja vagyok. Lengyelországban dolgozom. Adót Magyarországon fizetek. Feleségem lengyel, négy hónapos terhes. Ő lengyel vállalatnál dolgozik, és ott adózik. Állandó bejelentett lakásunk Magyarországon is van. A születendő gyermekünk kettős állampolgárságú lesz. Magyarországon nincs jövedelme a feleségemnek. Igénybe vehetem-e a családi kedvezményt és az adójóváírást is a jövedelmem után?
  • A családi kedvezmény érvényesítésénél jelentősége van annak, hogy már megszületett gyermekről, vagy magzatról beszélünk.
  • Főszabályként igaz az a megközelítés, hogy a családi kedvezményre való jogosultság megítélésénél abból kell kiindulni, hogy a személyi jövedelemadó fizetésre kötelezett jogosult-e családi pótlék igénybevételére vagy sem. A magzat esetében azonban ezt nem kell vizsgálni, mert a törvényben meghatározott ideje fennálló várandós állapot teremti meg a családi kedvezményre való jogosultságot. Ebben az esetben a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa, a fogantatás 91. napjától a gyermek születéséig jogosult a családi kedvezményre. A jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amikor a várandóság orvosi igazolása alapján legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek utáni családi pótlékra való jogosultság megnyílik.
  • Az Ön esetében az nem vitatható, hogy magzat fogantatásának 91. napja után jogosult a családi kedvezményt igénybe venni.
  • A már megszületett gyermek esetében az Ön esetében is azt kell megvizsgálni, hogy a születendő gyermek után fő szabály szerint Magyarországon keletkezik családi pótlékra való jogosultság vagy sem. A családok támogatásáról szóló törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárra terjed ki. Nemzetközi szerződés ettől eltérően rendelkezhet. Sajnos abban a kérdésben nem tudok segíteni, hogy van-e a törvénytől eltérően rendelkező nemzetközi szerződés hatályban Magyarország és Lengyelország között. Ennek a kérdésnek a megválaszolásában a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálata tud Önnek segítséget nyújtani.
  • Amennyiben a születendő gyermek után Magyarországon nem lenne jogosult családi pótlékra, úgy egyrészt a megszületett gyermek után a családi kedvezményt sem tudja majd igénybe venni, másrészt a gyermeke születésének hónapjára még fog tudni érvényesíteni családi kedvezményt, mivel a megszületendő gyermek után a családi pótlékra való jogosultsága nem nyílik meg.
  • Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a jogalkotó gondolt azokra az esetekre is, amikor ugyan a magánszemély Magyarországon adóköteles, összevonandó adóalapba tartozó jövedelemmel rendelkezik, de a gyermek után más EGT állam (ilyen Lengyeolrszág is) jogszabálya alapján lesz jogosult családi pótlékra. Ezekben az esetekben azonos szabályok fognak rá vonatkozni, mind az adóelőleg fizetés, mind az adómegállapítás tekintetében.
  • Tekintettel arra, hogy a jövedelmére vonatkozóan közelebbi adatot nem adott meg, ezért az adójóváírás igénybevételével kapcsolatosan csak általános tájékoztatást tudok adni. E szerint az éves jövedelmének nagyságától függően van lehetősége az adójóváírás érvényesítésére. A 2 750 000 Ft-ban megállapított jogosultsági határ eléréséig ennek maximális összege havi 12.100 Ft, amennyiben az éves jövedelme meghaladja a 2 750 000 Ft-ot, de nem éri el a 3 960 000 Ft-ot, úgy csökkentett összegben jogosult az adójóváírásra. A munkáltatója felé már év közben is tehet adóelőleg-nyilatkozatot, amelyben kérheti, hogy a családi kedvezmény, illetve amennyiben jogosult rá az adójóváírás figyelembe vételét.
  • E törvénynek a családi kedvezményre vonatkozó szabályait (ideértve a családi kedvezménnyel összefüggő adóelőleg-fizetést, adómegállapítás érintő rendelkezéseket is) kell megfelelően alkalmazni bármely EGT-állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is.
  • Gyeden vagyok, márciustól dolgozom. A párom szlovák állampolgár, és ott is dolgozik. Vajon kapok családi kedvezményt (2 gyermek)? Vagy ha én igénylem, akkor a párom az adóbevallásánál már nem kérhet a gyerekekre adókedvezményt Szlovákiában? Van köze a kettőnek egymáshoz?
  • A családi adókedvezményt év közben, majd akkor tudja érvényesíteni, ha munkába áll. A munkakezdéskor célszerű Önnek erről nyilatkozni, hogy a munkabér kifizetésekor ezt már figyelembe vegyék. Az év eleji (január-februári) családi kedvezményt a két kedvezményezett eltartott után majd év végi bevallásában tudja érvényesíteni.
  • Ami az élettársát illeti, amennyiben magyar forrásból származik jövedelme, bérjövedelme, akkor ő már évközben ezt figyelembe veheti. Ha egyéb összevonandó jövedelme van magyar forrásból, akkor ezután a családi kedvezményt majd év végi bevallásában tudja érvényesíteni.
  • Amennyiben szlovák cégtől, Szlovákiában végzett munkáért kap fizetést, akkor ezzel szemben nem fog tudni családi kedvezményt érvényesíteni. Elérő a megítélés, ha ugyan szlovák cégtől, de folyamatosan magyarországi munka végzésért kapja a fizetést, mert ekkor ez a jövedelem Magyarországon lesz adóköteles és azzal szemben a családi kedvezményt érvényesíteni lehet.

Sajnos ha Szlovákiában végzi a munkát és szlovák cégtől kapja a fizetését, akkor a ez szlovák adójogi kérdés, amelyben nem tudok segíteni.

Szakmai kérdések

  • Eddig úgy tudtam, hogy a gyed bérjellegű kifizetés! Tehát havi szinten figyelembe kell, hogy vegye az OEP az adójóváírást. Az igaz, hogy nem munkáltató, de kifizető! Egyébként a napokban kaptam tőlük az igénybevételhez szükséges nyilatkozatot. Nem értem, hogy miért nem tudom év közben igénybe venni, mivel jelenlegi gyedalapom, 101 300 Ft, ezt bruttósítani kell (szorozni 1,27-tel),ezek után az adóalapom: 128 651 Ft-ta módosul, ez az alap viszont elegendő a 2x 62 500 Ft-os családikedvezmény-jóváíráshoz.
  • Egy olyan neuralgikus pontra mutatott rá, amelyet eddig túl sokan még nem firtattak. Az szja-törvény alapján (48. § (3)) adóelőleg-nyilatkozatra adójóváírás, családi kedvezmény tekintetében csak akkor van lehetőség, ha az adóelőleget a munkáltató állapítja meg. A tavalyi szabály itt kifizetőt említett. A kifizető lényegesen tágabb fogalom, így annak e tárgyban történő alkalmazásával korábban nem volt gond. Az idei évtől azonban az a furcsa állapot áll elő a jogszabály szövegét olvasva, hogy ha a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhely (főszabály szerint minimum 100 fő tb-ellátására jogosult foglalkoztatott),akkor a munkáltató állapítja meg a gyed után az adóelőleget, így az adóelőleggel szemben érvényesíthető az adójóváírás és családi adókedvezmény. Ellenkező esetben azonban a törvény szövegét olvasva erre nincs lehetőség. Véleményem szerint indokolt lenne a jogszabály-módosítás.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább