Mentés

Csökkenő adókulcsok – az e-könyvek és ami mögötte van

Már bizonyos, hogy 2011-től csak a kedvezményes, 5 százalékos áfát kell megfizetni a könyvek és kották „bármely más fizikai adathordozón reprodukált formája”, például a hangoskönyvek és e-könyvek vásárlásakor. Karácsony közeledtével biztos sokan felsóhajtanak, hogy milyen kár, hogy az idén a fa alá kerülő hangoskönyvek, illetve az idén letöltött e-könyvek még 25 százalékos kulccsal adóznak.

Bizony, idén még pórul járunk – de majd jövőre!

Azonban álljunk meg egy pillanatra! Gondoljuk végig, vajon tényleg igaz-e, hogy az adókulcs csökkentése után megnő a termékek iránti kereslet, illetve hogy az adókulcs csökkentése valóban hozzájárul-e a gazdaság kifehérítéséhez?

Alacsonyabb adókulcsot! Kinek? Mire?

A magyar áfakulcsok csak az EU irányelvével összhangban mozgathatóak, az alábbi egységes keretszabályok szerint:

  • a tagállamoknak legfeljebb két kedvezményes és egy normál áfakulcsa lehet,
  • a normál adókulcs 15 százaléknál, a kedvezményes 5 százaléknál nem lehet alacsonyabb,
  • adómentesség csak az uniós direktívában tételesen (és kötelezően) előírt esetekben alkalmazható.

Magyarországnak ezen a téren nagy a mozgástere, bőven lenne még mit a kedvezményes kulcsokkal adóztatni: nem véletlen, hogy számos iparági érdekképviselet napirendjén szerepel saját tevékenységük adókulcsának kedvezményesítése. Az érvek között rendszeresen megjelenik az alacsonyabb adókulcs, nagyobb kereslet, ezáltal nagyobb adóbevétel közötti összefüggés, illetve a kedvezményes kulcs gazdaságfehérítő hatása. Igény és lehetőség tehát lenne az alacsonyabb adókulcs szélesebb körű alkalmazására. És szándék?

Költségvetési bizonytalanság és kockázatok

A törvényhozók – legalábbis 2010 előtt – nem hitték el, hogy az áfakulcs csökkentése nagyobb bevételt eredményezne: valószínűleg nem felejtették el az általános áfakulcs 2005-ös, 25-ről 20 százalékra való csökkentésének tapasztalatait, ami fokozott óvatosságra intheti a döntéshozókat. Arról nem is beszélve, hogy az áfából származó bevételek az állami bevételek messze legnagyobb részét teszik ki. A jövedelemadók 2011-től hatályos csökkentésének is inkább a gazdaság élénkítése, mintsem a jelenleginél nagyobb adóbevételek elérése volt a célja. Ezek a csökkentések éppen egy nagy ívű, a vagyon és a jövedelmek helyett a fogyasztást megsarcoló adópolitikai koncepció részei. Úgy látszik, könnyebb a gazdaságélénkítést, regionális versenyképesség-fokozást, munkahelyteremtést, stb. elősegíteni egy kisebb bevételtétel csökkentésével, mint felvállalni a legjelentősebb bevételforrás csökkentését ugyanezen cél érdekében.

A csökkentett áfakulcsok szélesebb körben való alkalmazása ellen hat a törvényhozók kockázatkerülése is. Az adóelkerülések és - csalások miatt a magyar költségvetést érő veszteségre vonatkozó becslések – bár csak nagyságrendileg egységesek – több tízmilliárd forintról szólnak. Az áfacsalások elleni küzdelmet nehezíti, hogy a hatékony ellenőrzéshez szükséges kontrolladatok, ideértve a tagállamoktól kapott adatokat is, csak a kiutalásra rendelkezésre álló határidő után állnak rendelkezésre. A rabló-pandúr harc állásáról sokat mond a Taxud (az EB adóigazgatósága) tavalyi, áfarésre (az áfarés egy adott tagállam elméletileg lehetséges áfabevételének és ténylegesen elért áfabevételének a különbözete) vonatkozó számítása: eszerint Magyarországon a költségvetési veszteség 23 százalék, a közösségi átlag 12 százalék volt. A Taxud szerint az áfaveszteségek oka elsősorban az adócsalásra vezethető vissza.

Közgazdasági szempontok, alternatívák

Az áfakulcscsökkentés hatásainak vizsgálatakor azonban érdemes figyelembe venni az érintett termékek vagy szolgáltatások iránti kereslet árrugalmasságát. Csak egy összetett, az árcsökkenés és a keresletnövekedés közötti egyértelmű, más tényezők által nem torzított összefüggést feltáró vizsgálat lehet megbízható alapja a hatékony, indokolt és szükségszerű áfakulcscsökkentési döntéseknek. Nem általános igazság, hogy az alacsonyabb adókulcs nagyobb keresletet eredményez, de ez nem is lehetetlen.

Az áfakulcs csökkentésének alternatívája lehet a fordított adózás alkalmazásának kiterjesztése: gyakorlatilag kiiktatja az áfaréskockázatot, illetve csökkenti a vállalkozások adófinanszírozási terheit. A fordított adózás, bár éppen a többfázisú jellegétől fosztja meg az áfát, mivel kiiktatja a vállalkozások közötti adóáthárítást, kizárja a csalás lehetőségét is. Az áfakulcs csökkentésének életképes alternatívái lehetnek az okosan meghatározott és bevezetett eljárásjogi, illetve adminisztrációs könnyítések is – és itt elsősorban az áfa tényleges költséggé válására megoldást jelentő könnyítésekre gondolunk.

2011-től az e-könyvek és a hangoskönyvek mellett másik 17 termék értékesítésére is vonatkozik az 5 százalékos adókulcs bevezetése. Biztos sokan irigykednek a könyvkiadók érdekképviseleti és –érvényesítési sikerére, de érdemes látni, hogy a hosszú távú siker mégsem a csökkentett adókulcs irányában keresendő. Ez a lépés önmagában erőtlen az iparági ügyletek kifehérítéséhez, illetve amennyiben nem társul az áfa működési költséggé válását enyhítő más lépésekkel, egyszerűen csak tünetkezelés.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Kérjük, töltse ki kérdőívünket, 

    ossza meg velünk tapasztalatait néhány kattintással.

    Munkaügyi kérdőív - kitöltöm
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább