Mentés

1000 milliárdos időzített bombán ülünk!

Az önkormányzati választások közeledtével egyre gyakrabban merül fel a közigazgatási reform szükségességének kérdése, azon belül pedig az önkormányzati rendszer átalakításának az igénye. A jelenlegi önkormányzati struktúra, kisebb változásoktól eltekintve, a rendszerváltozás óta él. A cél akkor a demokratikus működés és területi önállóság megteremtése volt, a gazdasági racionalitás sajnálatos módon nem kapott elég hangsúlyos szerepet. Ennek köszönhető a mai napig fennálló rendkívüli módon elaprózott településszerkezet, vagy a feladattelepítés problematikája és inkonzisztens finanszírozása. Bár az állami szerepvállalás fokozatosan csökkent, a helyi lakosság növekvő igényeit teljesíteni kellett, ami a helyi önkormányzatok növekvő szerepvállalását kényszerítette ki. 

Ráadásul az elmúlt 20 év is folyamatosan újabb gazdasági és társadalmi kihívásokkal állította szembe az önkormányzatokat. Amit most látunk, az egy nem megfelelően működő, folyamatos strukturális és finanszírozási gondokkal küszködő önkormányzati rendszer, néhány - de sajnos nem sok – kivétellel.

A reform szükségessége nem újdonság. Most jók az esélyek ahhoz, hogy létre jöjjön az az egységes politikai platform, ami a reformok elindítását és megfelelő megvalósítását is lehetővé teszi, még  akkor is ha gyakran jól bebetonozott struktúrákat kell felrobbantani és új fundamentumokat építeni. A változatás nem csak az önkormányzati törvényt fogja érinteni, hatással lesz a kapcsolódó ágazati törvényekre, jogszabályokra, a finanszírozásra és szükségképpen az adózási területekre.

A helyi önkormányzatok eladósodottsága az elmúlt öt évben megháromszorozódott, jelenleg meghaladja az egyezer milliárd forintot. Törlesztésére az éves személyi jövedelemadóból befolyó összeg több mint felét kellene fordítani. Az összeg nagysága mellett annak felhasználása is fontos. Az önkormányzati kötvénykibocsátásból származó források közel kétharmadát beruházásokra, 15 százalékát a működési költségekre, 22 százalékát pedig a már fennálló hitelek törlesztésére fordították az önkormányzatok. Megdöbbentő és elgondolkodtató, hogy a kötvénykibocsátásból befolyt összegek egyharmada nem beruházási célokat szolgált!

Az önkormányzati finanszírozás olyan, mint egy aknamező. A sok esetben több éves tőketörlesztési moratóriummal történt hitelfelvételek során az alacsony kamatköltség gyönyörének tetszelgésében az euro vagy svájci frank alapú finanszírozás kockázata már nem került kellő körültekintéssel felmérésre. Ezek az aknák később robbanhatnak, amennyiben a tőketörlesztés elhalasztása devizás finanszírozással is párosult. Ez a hosszú távú finanszírozás majd a jövő önkormányzatainak okoz súlyos fejfájást, amikor az adósságszolgálat a szükséges beruházások vagy éppen a működési költségek finanszírozását nehezíti meg.

Nem lehet észrevétlenül elhaladni az adóbevételek és az adórendszer átalakítása, valamint az azzal összefüggő önkormányzati finanszírozás mellett sem. Nem vitás, hogy a következő években a helyi iparűzési adó eltörlése nem kerülhet terítékre. A HIPA nagyságrendileg 500 milliárd Ft-tal járul hozzá az önkormányzatok finanszírozásához, függetlenül attól, hogy egy erősen versenytorzító adóról van szó.  Ami viszont az önkormányzatok viszonylatában adózási szempontból nagyobb jelentőséggel bír, az a személyi jövedelemadók megosztásának a kérdése. Az önkormányzatok a személyi jövedelemadóból több ágon részesülnek.  1996-1998 között az SZJA részesedés a korábbi 35 százalékról 40 százalékra nőtt, ugyanakkor 2007-ben a helyben maradó részének aránya 10 százalékról 8 százalékra csökkent. A részesedési arány azonban nem változott, így a differencia normatív támogatásként kerül vissza az önkormányzatokhoz.

Nem elhanyagolható kérdés tehát, hogy a adóbevételeken nyugvó rendszer hogyan módosul, hiszen - a tervek szerint a 2011-től hatályos személyi jövedelemadó törvény hatásaként a 17 százalékos kulcs 15 millió Ft-os határig kerül kiterjesztésre -, tehát az önkormányzatok csökkenő állami finanszírozásra számíthatnak. Bár a központi költségvetési források különböző jogcímen történő megosztása miatt a kép ugyan árnyaltabb, a tények azonban önmagukért beszélnek.

Vitathatatlan, hogy egy kifejezetten komplex, sok összetevőt magában foglaló, széles társadalmi rétegeket érintő reform áll előttünk. És ezt nem halogathatjuk tovább.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább