Mentés

A magyar sport megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez?

Nemrég fogadta el a Parlament a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely jelentős változásokat hozhat a sportfinanszírozás területén. A törvénymódosítások kedvezményeket adnak a társasági adó, az illeték, a béreket terhelő adók és járulékok, valamint egyes speciális jövedelmek esetében a személyi jövedelemadó területén is.

Látvány-csapatsport támogatás kalkulátor 2014 »

A törvénymódosításokat vizsgálva eszembe jutott az egy hónapja véget ért labdarúgó világbajnokságon megcsodált fantasztikus stadionok látványa. Elgondolkodtam, hogy vajon hazánkban mikor lesznek hasonló minőségű sportlétesítmények. Egyáltalán, figyelembe véve a jelenlegi törvényjavaslat által látvány-csapatsportok közé sorolt sportágak bajnoki fordulónkénti átlag-nézőszámait, megéri-e majd valaha ilyen impozáns stadionokat felépíteni?

A stadionokat ugyanis nem elég megépíteni, egy modern létesítmény fenntartási költsége hosszú távon talán még jelentősebb terheket ró az üzemeltetőkre, a sportklubokra, mint annak megépítése. Az adókedvezményre jogosító támogatás pedig egyelőre nem használható fel üzemeltetésre.

A labda el van vetve…

A sporttal kapcsolatos törvénymódosítások lényegi eleme, hogy megpróbálja bevonni a sport támogatásába a vállalkozásokat, segíteni a sportcélú beruházásokat, illetve kedvezőbbé és egyszerűbbé tenni a sportolók és a sportban dolgozók bérének adózását.
A legfontosabb változást egyértelműen a társasági adókedvezmény jelenti, mely ösztönzőleg hathat a magántőke bevonására, a sport támogatására, pluszforrásokat teremtve a sportegyesületek számára – amire, anyagi helyzetüket tekintve nagy szükségük van. Az ösztönző erőt a támogatás összegét meghaladó adómegtakarítás jelenti, hiszen a támogatást nyújtó társaságok a támogatást, nyereségüket csökkentő ráfordításként számolhatják el, emellett az adott összeggel csökkenthetik társasági adófizetési kötelezettségüket is. Ez gyakorlatilag a társasági adó mértékének megfelelő nyereséget eredményez a támogatást nyújtó vállalatok számára.

A támogatás az országos sportági szakszövetségek, a sportszervezetek és különböző, sporthoz kapcsolódó non-profit szervezetek számára nyújtható, melyeket a sportszervezetek utánpótlás-nevelési célokra, tárgyi eszköz beruházásra és a személyi jellegű ráfordítások fedezésére fordíthatnak. A támogatás azonban nem fordítható sportlétesítmények fenntartására. Ennek ellenére a támogatások megszerzésével erre a sportszervezetek maguk is képesek lehetnek, ahogy azt a nyugat-európai országok sportklubjai esetében láthatjuk. Ehhez az anyagi hátteret általában három fő forrásból teremtik meg; a szponzori pénzek, támogatások, a jegyek és ajándéktárgyak bevételéből, valamint a TV közvetítésekért járó díjakból. A magyar sportklubok többsége azonban egyelőre nem vonzó a vállalkozások számára, mint reklámhordozó, hiszen jelentősebb eredmények nélkül néző sem igazán jár a stadionokba, ül le a televízió elé egy mérkőzés megtekintésére és inkább egy Lionel Messi nevével ellátott Barcelona mezt vásárol meg, mintsem a magyar válogatott mezét, még ha esetleg az háromszor annyiba is kerül.

Az elfogadott adókedvezmény a jövőben lehetővé teheti, hogy új, jelentős mértékű pénzeszközök áramoljanak be ebbe a szférába, ennek köszönhetően a magyar klubok fejlődési pályára állhatnak, s amennyiben ez az eredményekben is megmutatkozik, a nézőket is visszacsalogathatja a lelátókra, további bevételeket generálva. Ehhez kapcsolódó további kedvezmény, hogy a sportszervezetek, illetve a társaságok is ingyenesen adhatnak majd belépőjegyeket, bérleteket magánszemélyek számára adómentesen. Egy vállalkozás tehát a jövőben akár minden alkalmazottja számára vásárolhat tetszőleges sporteseményre belépőjegyeket, bérleteket maximum évi 50 000 Ft értékben, ami elősegítheti a sportesemények látogatottságának növekedését.

Személyi vonatkozások - egyszerűsítés és adókedvezmény

A jelenlegi magas bér- és járulékterhek, mind a sportolókat, mind a sportvezetőket arra ösztönzik, hogy a béreket, főleg a sportolók magasabb jövedelmét valamilyen egyéb módon fizessék ki. Ezzel a nyilvánvaló adóelkerülésen kívül az a baj, hogy a sportolók sok esetben arra vannak kényszerítve, hogy a valós járandóságuknál alacsonyabb összegről szóló szerződést írjanak alá, ami egy esetleges szerződésbontás esetén nem nyújt számukra garanciát a nekik járó pénzek megszerzésére.

A problémán segíthet, hogy a jövőben a jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel rendelkező edzők, sportszakemberek, és a hivatásos sportolók bármely sportágban megszerzett bevételeire kiterjesztik az EKHO hatályát. Az EKHO alkalmazása az adminisztrációs egyszerűsítésen kívül biztonságot is adhat a sportolók számára, mivel az EKHO adóelőnnyel is jár mind a sportolók, sportszakemberek, mind a klubok számára.

Kritikus pontok…

Visszatekintve a magyar sport elmúlt 20 évére két adatot emelnék ki, ami talán hűen tükrözi a jelenlegi állapotokat. Az 1992-es Barcelonai olimpiai játékokon a magyar küldöttség 30 érmet, köztük 11 aranyérmet szerzett. Ugyanezek az adatok a pekingi játékokról 11 érem, 3 arany.

A törvénymódosítások egyetlen hátrányos, és kritikus pontja, hogy 5 sportágat kiemel és a többi sportág fölé helyezi. A vállalkozások által igénybe vehető adókedvezmény ugyanis a nem kiemelt sportok támogatóit is arra ösztönözheti, hogy a kiemeltek felé forduljanak, jelentős nehézséget okozva ezzel a nem kiemelt sportágak szakszövetségének, sportegyesületeinek.  Ez főleg annak fényében tűnik érzéketlennek, hogy láttuk; a pekingi olimpián szerzett 11 érmünkből 10-et nem kiemelt sportágak szereztek. Ennek ellenére azt is figyelembe kell azonban venni, hogy a kiemelt sportágak eseményeinek látogatottsága jóval magasabb a többi sportágénál és jóval több sportoló is űzi e sportokat. Fontos azt is megjegyezni, hogy csak a társasági adó törvényben jelentkezik sportágbeli korlátozás, az EKHO alkalmazási lehetősége és az illetékmentességek minden sportág számára elérhetőek.

A látvány-csapatsportok kiemelésének célja nyilván az lehet, hogy ne aprózódjanak el a támogatói pénzek, ami elősegítheti a kiemelt sportágak gyorsabb fejlődését. Figyelembe véve azonban, hogy a színház- és filmtámogatás azonos társasági adókedvezményeket biztosít, mint a sporttámogatás fog, illetve a jelenlegi gazdasági helyzetben a tapasztalatok alapján a színházak és filmek támogatására sem folyik be túl sok pénz nyereséges vállalkozások hiányában, ezen cél elérése kétséges. Persze a válságból való kilábalás ezen sokat segíthet és talán újabb sportágak bevonását is eredményezheti!

Az elfogadott törvénymódosításokat összegezve, megállapítható, hogy alapvetően kedvezően befolyásolhatják a sport helyzetét hazánkban. A változtatások célzottak és koncentráltak, valamint megfelelő garanciákat is tartalmaznak, ezeknek köszönhetően esély nyílik arra, hogy a magyar sport régi hírnevéhez méltóan újra kiemelkedően sikeres legyen.


Kapcsolódó bejegyzéseink

Kérjük, töltse ki kérdőívünket, 

ossza meg velünk tapasztalatait néhány kattintással.

Munkaügyi kérdőív - kitöltöm
Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább